Nos, megvan a tíz forrás. Az idei év utolsó bejegyzéseként következzék az összefoglalás.
Nézzük meg a legfontosabb tudnivalókat a Creative Commons-ról.
Creative Commons
A Creative Commons egy olyan non-profit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása.
A kezdeményezés szülőatyja és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora. A CC hivatalosan 2001-ben indult útjára. Ma már számos ország használja, köztük Magyarország is, ahol 2008-ban megalakult a Creative Commons Magyarország Egyesület. Az egyesület elnöke Bodó Balázs.
Creative Commons célja
A Creative Commons lényege, hogy a szerzői jogi törvények helyett maguk az alkotók rendelkezhetnek műveik sorsáról, ezzel maguk dönthetik el, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Ha akarják, ingyen megoszthatják őket mindenkivel vagy módosíthatóvá tehetik azokat.
A cél teljes jogi védettség és a közkincs közötti skálán létrehozni egy rugalmas rendszert. Ez biztosítaná, hogy a szerzők megtarthassák szerzői jogaikat, de ezzel egyidőben lehetőséget biztosítsanak a mű feldolgozására, terjesztésére bizonyos korlátok között.
Jelenleg a legtöbb problémát az adott országok szilárd jogrendszerébe való adaptálás jelenti. Éppen ezért folyamatosan fejlesztés alatt áll. A jelenlegi országok közül a legtöbb a CC 3.0 licencet használja (Magyarország a 2.5-t használja).
Creative Commons licencek
A Creative Commons licencei az alábbi jogokat biztosíthatják:
to Share -A mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható.
to Remix - Származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre.
(Származékos mű: olyan művet jelent, amely a Művön és más korábban létező
műveken alapul)
A Creative Commons licencei négy korlátozó feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek a következők lehetnek
Attribution - Nevezd meg!: a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a műhöz kapcsolódó információka. (Szerző neve, mű címe).
Noncommercial - Ne add el!: a mű nem használható fel kereskedelmi célokra.
No Derivative Works - Ne változtasd!: A mű nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű.
Share Alike - Így add tovább!: A mű a jelenlegivel megegyező, vagy azzal csereszabatos licenc alatt terjeszthető.
2010. december 14., kedd
Szerzői jog: tizedik forrás
Utolsó forrásként egy origo által, 2006-ban megjelent cikket jelölök meg érdekesség gyanánt.
Az origo két rovatának cikkei kísérleti jelleggel Creative Commons licenc alatt jelentek meg. Ők voltak a hazai portálok közül az elsők.
Szabad licencet kapnak az origo egyes cikkei
Origo Techbázis - http://www.origo.hu/techbazis/20060209origocc.html
(2006. 02. 09., 15:37)
Az origo kísérlet gyanánt két rovatát, a Techbázis-t és a Tudomány-t Creative Commons licencel láttak el. A rovatok a "Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd! 2.5 Hungary licenc alatt futottak, melyek az írások szabad másolását, terjesztését, bemutatását és előadását tették lehetővé.
Ennek a feltételei a következők voltak: tilos a kereskedelmi célú felhasználás, meg kell a szerzőt nevezni, és tilos megváltoztatni a tartalmat. Az origo továbbá figyelmeztette olvasóit, hogy csak a szövegek rendelkeznek a CC licencel. A képek és a külső partnereik által az érintett rovatainkban megjelentetett cikkekre továbbra is teljes szerzői jog védelem alatt álnak
Az origo két rovatának cikkei kísérleti jelleggel Creative Commons licenc alatt jelentek meg. Ők voltak a hazai portálok közül az elsők.
Szabad licencet kapnak az origo egyes cikkei
Origo Techbázis - http://www.origo.hu/techbazis/20060209origocc.html
(2006. 02. 09., 15:37)
Az origo kísérlet gyanánt két rovatát, a Techbázis-t és a Tudomány-t Creative Commons licencel láttak el. A rovatok a "Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd! 2.5 Hungary licenc alatt futottak, melyek az írások szabad másolását, terjesztését, bemutatását és előadását tették lehetővé.
Ennek a feltételei a következők voltak: tilos a kereskedelmi célú felhasználás, meg kell a szerzőt nevezni, és tilos megváltoztatni a tartalmat. Az origo továbbá figyelmeztette olvasóit, hogy csak a szövegek rendelkeznek a CC licencel. A képek és a külső partnereik által az érintett rovatainkban megjelentetett cikkekre továbbra is teljes szerzői jog védelem alatt álnak
Szerzői jog: kilencedik forrás
Továbbra is maradunk az "Sg.hu-nál". Kővetkező cikkük a Creative Commons új változatáról, a 3.0 licenc-ről írt még 2008-ban. A CC 3.0 számos újdonságot kínál.
Világszerte terjedhet a Creative Commons 3.0 licenc
Sg.hu - http://www.sg.hu/cikkek/62071/vilagszerte_terjedhet_a_creative_commons_3_0_licenc
(2008. augusztus 15. 15:39, Péntek)
Egyes országokban, mint pl. Ausztria már elkészültek a helyi változatok is, amelyek a helyi jogi környezethez igazítják az eredeti angol nyelvű kiadást.
A cikk megemlíti az új licenc legfontosabb újításait is: hogy tartalmazza az úgynevezett adatbázisjogot, a szerzői személyiségi jogokat, valamint a licencek esetében szóba jöhető díjigénylési lehetőségeket.
Érdekességként szó esik arról, hogy egy amerikai bíróság CC és más szabad licenceket erősítő ítéleteket hozott, amellyel egy szintre helyezte a Creative Commons licencet a kereskedelmi szerzői joggal. Olvashatunk még egy-két hasonló példát, más országokban történtekről is.
Világszerte terjedhet a Creative Commons 3.0 licenc
Sg.hu - http://www.sg.hu/cikkek/62071/vilagszerte_terjedhet_a_creative_commons_3_0_licenc
(2008. augusztus 15. 15:39, Péntek)
Egyes országokban, mint pl. Ausztria már elkészültek a helyi változatok is, amelyek a helyi jogi környezethez igazítják az eredeti angol nyelvű kiadást.
A cikk megemlíti az új licenc legfontosabb újításait is: hogy tartalmazza az úgynevezett adatbázisjogot, a szerzői személyiségi jogokat, valamint a licencek esetében szóba jöhető díjigénylési lehetőségeket.
Érdekességként szó esik arról, hogy egy amerikai bíróság CC és más szabad licenceket erősítő ítéleteket hozott, amellyel egy szintre helyezte a Creative Commons licencet a kereskedelmi szerzői joggal. Olvashatunk még egy-két hasonló példát, más országokban történtekről is.
Szerzői jog: nyolcadik forrás
A Tone nevű dán előadóművész Small Arm of Sea nevű albumáról írt a következő cikk (szintén Sg.hu), amely az első CC licencel rendelkező zenei album volt.
Megjelent az első Creative Commons licencű zenei album
Sg.hu - www.sg.hu/cikkek/57641/megjelent_az_elso_creative_commons_licencu_zenei_album
(2008. január 24. 09:44, Csütörtök)
Habár a CC világszerte egyre népszerűbb, a kiadók addig mereven elzárkóztak a Creative Commons licencet használó művészek képviseletétől. Ezt a gyakorlatot bírálták a zenészek, de nem tudták megváltoztatni a kiadók álláspontját. Tone nevű előadónak sikerült elesőnek megállapodnia a KODA nevű dán szervezettel, hogy dalai CC licenc alatt jelenjenek meg.
Tone-t egyébként többen is megelőzték már az online megjelentetésben. Az első CC film, a Route 66 2005-ben jelent meg, melyet 2006 májusában az Elefántok álma című holland animációs film követett.
Megjelent az első Creative Commons licencű zenei album
Sg.hu - www.sg.hu/cikkek/57641/megjelent_az_elso_creative_commons_licencu_zenei_album
(2008. január 24. 09:44, Csütörtök)
Habár a CC világszerte egyre népszerűbb, a kiadók addig mereven elzárkóztak a Creative Commons licencet használó művészek képviseletétől. Ezt a gyakorlatot bírálták a zenészek, de nem tudták megváltoztatni a kiadók álláspontját. Tone nevű előadónak sikerült elesőnek megállapodnia a KODA nevű dán szervezettel, hogy dalai CC licenc alatt jelenjenek meg.
Tone-t egyébként többen is megelőzték már az online megjelentetésben. Az első CC film, a Route 66 2005-ben jelent meg, melyet 2006 májusában az Elefántok álma című holland animációs film követett.
2010. december 13., hétfő
Szerzői jog: hetedik forrás
Az Sg.hu oldalon jelent meg a cikk lassan három éve. Ebből kiderül, hogy egy Orangemusic nevű oldal CC licenc-cel rendelkező zenék megjelenésére ad lehetőséget, valamint zenészek és előadok figyelmét próbálja a CC előnyeire felhívni.
Zenék Creative Commons alapokon
Sg.hu - http://www.sg.hu/cikkek/58506/zenek_creative_commons_alapokon
(2008. február 27. 11:28, Szerda)
Martin Aschauer, Nolabelen oldal egyik alapítója szerint már akkor 90 osztrák zenekar kereken 200 zeneszáma volt elérhető ingyen, MP3 formátumban. Az előadók az összes dalt Creative Commons licenc alatt jelentették meg. Auscher szerint a CC segítségével egyre ismertebbek és népszerűbbek lehetnek rövid idő alatt.
Terveik szerint az Orangemusic honlapja sokféle lehetőséget kínál majd az internetezőknek.
Zenék Creative Commons alapokon
Sg.hu - http://www.sg.hu/cikkek/58506/zenek_creative_commons_alapokon
(2008. február 27. 11:28, Szerda)
Martin Aschauer, Nolabelen oldal egyik alapítója szerint már akkor 90 osztrák zenekar kereken 200 zeneszáma volt elérhető ingyen, MP3 formátumban. Az előadók az összes dalt Creative Commons licenc alatt jelentették meg. Auscher szerint a CC segítségével egyre ismertebbek és népszerűbbek lehetnek rövid idő alatt.
Terveik szerint az Orangemusic honlapja sokféle lehetőséget kínál majd az internetezőknek.
Szerzői jog: hatodik forrás
A következő cikk is a CC Magyarország indulásáról tájékoztatott. Ám itt nem az eseményen volt hangsúlyban, hanem inkább arról, hogy mit is takar a CC, milyen jogi akadályai vannak, és hogy egyáltalán megéri e használni.
Creative Commons, avagy Kreatív Humbug?
Index.hu - http://index.hu/tech/jog/cc1013/
(2005. október 14., péntek 10:15 Szerző: bcc)
A cikk eleje a CC magyar liszensz elkészültéről ír és hogy mi is az a CC: lényege, hogy a szerzői jogi törvények helyett maguk az alkotók rendelkezhetnek műveik sorsáról. ha akarják, ingyen megoszthatják őket mindenkivel vagy módosíthatóvá tehetik őket, ami a jelenlegi szabályok szerint nem megy.
A később kiderül, hogy a CC már több, mint húsz országban van honosítva, több-kevesebb sikerrel. Jelenleg számos akadállyal küzd, ezek között is a legnagyobb az országok jogrendszere.
Dr. Tóth Péter Benjamin jogász "kreatív humbugnak" nevezte a CC-t. Ahogy ő mondja, "olyan megoldás, amely veszélyeket rejt magában", mert a szerző a licenc értelmében bizonyos privilégiumairól visszavonhatatlanul lemond, annak ellenére, hogy a hatályos magyar törvények értelmében szerzői jogról lemondani nem lehet.
Creative Commons, avagy Kreatív Humbug?
Index.hu - http://index.hu/tech/jog/cc1013/
(2005. október 14., péntek 10:15 Szerző: bcc)
A cikk eleje a CC magyar liszensz elkészültéről ír és hogy mi is az a CC: lényege, hogy a szerzői jogi törvények helyett maguk az alkotók rendelkezhetnek műveik sorsáról. ha akarják, ingyen megoszthatják őket mindenkivel vagy módosíthatóvá tehetik őket, ami a jelenlegi szabályok szerint nem megy.
A később kiderül, hogy a CC már több, mint húsz országban van honosítva, több-kevesebb sikerrel. Jelenleg számos akadállyal küzd, ezek között is a legnagyobb az országok jogrendszere.
Dr. Tóth Péter Benjamin jogász "kreatív humbugnak" nevezte a CC-t. Ahogy ő mondja, "olyan megoldás, amely veszélyeket rejt magában", mert a szerző a licenc értelmében bizonyos privilégiumairól visszavonhatatlanul lemond, annak ellenére, hogy a hatályos magyar törvények értelmében szerzői jogról lemondani nem lehet.
2010. december 11., szombat
Szerzői jog: ötödik forrás
A következő cikk arról írt, hogy Magyarország a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozott hivatalosan e nemzetközi kezdeményezéshez.
Indul a CC Magyarország
Jogi Fórum-http://www.jogiforum.hu/hirek/13438#axzz16m6Hwd7P
(2005.10.12.)
A RE: aktivizmus konferencia záróeseményeként bemutatkozott a Creative Commons Magyarország. A rendezvényen többek között felszólalt Rév István a Nyílt Társadalom Archívum vezetője és Csepeli György az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára.
Az est fénypontja természetesen a CC ötletgazdájának, Lawrence Lessig-nek a köszöntő beszéde volt a CC Magyarország felé. Lessig könyve, a Szabad kultúra is bemutatásra került, mely ekkor jelent meg magyar nyelven először.
Indul a CC Magyarország
Jogi Fórum-http://www.jogiforum.hu/hirek/13438#axzz16m6Hwd7P
(2005.10.12.)
A RE: aktivizmus konferencia záróeseményeként bemutatkozott a Creative Commons Magyarország. A rendezvényen többek között felszólalt Rév István a Nyílt Társadalom Archívum vezetője és Csepeli György az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára.
Az est fénypontja természetesen a CC ötletgazdájának, Lawrence Lessig-nek a köszöntő beszéde volt a CC Magyarország felé. Lessig könyve, a Szabad kultúra is bemutatásra került, mely ekkor jelent meg magyar nyelven először.
Szerzői jog: negyedik forrás
Következő forrásként a Creative Commons hazai oldalát jelölöm meg. Azt hiszem minden magyar Creative Commons használónak és érdeklődőnek kötelező "darab".
CC Hungary
http://creativecommons.hu/
(2010.12.11)
A Creative Commons Magyarország Egyesület 2008. október 13-án jött létre. Az egyesület elnöke Bodó Balázs.
Az oldalon megtalálhatók a CC-vel kapcsolatos hírek, rendezvények események.
Megtekinthetjük:
CC Hungary
http://creativecommons.hu/
(2010.12.11)
A Creative Commons Magyarország Egyesület 2008. október 13-án jött létre. Az egyesület elnöke Bodó Balázs.
Az oldalon megtalálhatók a CC-vel kapcsolatos hírek, rendezvények események.
Megtekinthetjük:
Szerzői jog: harmadik forrás
Lawrence Lessig-ről, a Creative Commons alapítójáról mindenképp érdemes és úgy gondolom fontos pár szót megemlíteni. A Wikipédia cikkében olvashatunk egy rövid összefoglalót munkásságáról.
Lawrence Lessig
Wikipédia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Lessig
(2010.12.11)
Lawrence Lessig a Standford Egyetem jogászprofesszora, az iskola Internet és Társadalom Központjának (Center for Internet and Society ) alapítója, valamint a Creative Commons alapítója és jelenlegi vezetője.
Tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a cambridge-i Trinity Collage-ban, végül a Yale jogi karán végezte el.
2004. március 28.-án beválasztották az FSF (Free Software Fondation) igazgatótanácsába, ahol többek között a szabad szoftverek elleni jogi támadások semlegesítésével foglalkozik.
Lawrence Lessig
Wikipédia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Lessig
(2010.12.11)
Lawrence Lessig a Standford Egyetem jogászprofesszora, az iskola Internet és Társadalom Központjának (Center for Internet and Society ) alapítója, valamint a Creative Commons alapítója és jelenlegi vezetője.
Tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a cambridge-i Trinity Collage-ban, végül a Yale jogi karán végezte el.
2004. március 28.-án beválasztották az FSF (Free Software Fondation) igazgatótanácsába, ahol többek között a szabad szoftverek elleni jogi támadások semlegesítésével foglalkozik.
Szerzői jog: második forrás
Második forrásként az "Eldred kontra Ashcroft" pert említeném meg, mely kulcsszerepet játszott abban, hogy a CC létrejöjjön.
Wikipédián lehet olvasni róla:
Eldred kontra Ashcroft
http://hu.wikipedia.org/wiki/Eldred_kontra_Ashcroft
(2010.12.11)
Az USA-ban, 2003-ban a Legfelsőbb Bíróság 1998-as Sonny Bono Copyright Term Extension Act (CTEA) nevű törvény alkotmánysértő voltát vizsgálta.
A per azt az irányzatot kívánta (volna) megállítani, hogy a szerzői jogi védettségi idő időtartama fokozatosan, visszamenőlegesen megváltoztatható legyen, és így egyrészt egy adott időszak alatt semmilyen mű nem válik közkinccsé, másrészt a művek jóval később nyerik el a szabad állapotot.
Wikipédián lehet olvasni róla:
Eldred kontra Ashcroft
http://hu.wikipedia.org/wiki/Eldred_kontra_Ashcroft
(2010.12.11)
Az USA-ban, 2003-ban a Legfelsőbb Bíróság 1998-as Sonny Bono Copyright Term Extension Act (CTEA) nevű törvény alkotmánysértő voltát vizsgálta.
A per azt az irányzatot kívánta (volna) megállítani, hogy a szerzői jogi védettségi idő időtartama fokozatosan, visszamenőlegesen megváltoztatható legyen, és így egyrészt egy adott időszak alatt semmilyen mű nem válik közkinccsé, másrészt a művek jóval később nyerik el a szabad állapotot.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)